Hány havi átlagbér ma egy átlagos lakás az ország megyéiben?
A legtöbb elemzés önmagában a lakásárakat szokta vizsgálni, sokkal többet elmond azonban egy lakáspiacról az, ha a lakásásárak mellett az ott jellemző átlagjövedelmeket is megvizsgáljuk.
A legtöbb elemzés önmagában a lakásárakat szokta vizsgálni, sokkal többet elmond azonban egy lakáspiacról az, ha a lakásásárak mellett az ott jellemző átlagjövedelmeket is megvizsgáljuk.
Nem könnyű az autógyártók helyzete akkor, ha egy évek óta meglévő modellt szeretnének továbbfejleszteni ráadásul úgy, hogy az külső-belső kinézetében és vezetési élményében is fejlődni tudjon a korábbi változathoz képest. Mindezt a globálisan eltérő vásárlói igények sem könnyítik meg, így a Ford mérnökei is komoly feladat elé néztek az új Focus megtervezésekor. Hogy mindezt hogyan sikerült megoldaniuk és milyen újítások kerültek az autóba a korábbi változathoz képest, azt egy nizzai túra során volt lehetőségünk kipróbálni.
Féléveket csúszó építkezések, a saját pénzükért pereskedő vásárlók és elérhetetlen kivitelezők. Elsőre azt gondolnánk, hogy a tíz éve kezdődött válság rémtörténeteit halljuk, ezek azonban mind az elmúlt hónapokban a Portfolio Ingatlan szerkesztőségébe érkezett olvasói levelek történeteiben szerepelnek. Szerencsére nem ez az általános tendencia, ám tény, hogy a munkaerőhiány, a kivitelezési költségek emelkedése és a lakásáfa miatti kapkodásban egyre nagyobb a hibázás lehetősége. Mindezt a pórul járt újlakás-vásárlók által megírt személyes kálváriák is bizonyítják, figyelmeztetve ezzel a többieket, hogy a mostani piacon a korábbiaknál is legyenek körültekintőbbek a tekintetben, hogy kitől, hol és milyen feltételekkel vásárolnak új építésű lakást.
A tavaly tavaszi Portfolio Ingatlanmagazint lapozgatva jött szembe egy hirdetés, amelyben az egyik lakásfejlesztő a XIII. kerületi projektjében hatalmas betűkkel hirdette, hogy kulcsrakész lakások már 16 millió forinttól elérhetők. Az ár akkor meglehetősen magasnak tűnt egy új építésű garzonlakásért, másfél év elteltével azonban azt látjuk, hogy Budapesten csak elvétve találni 20 millió forint alatt új lakást, a 16 milliós árcédula pedig már az olcsóbb kerületekben is csak álom. A számok láttán egyre többekben merül fel a kérdés, hogy hol lehet az áremelkedés vége, ki az, akinek a mostani árszinteken is megéri új lakást venni, és egyáltalán meddig tarthat a mostani lakáspiaci szárnyalás. A kérdésről a hazai szakma elismert szereplőit kérdeztük meg, akik egy kérdőíves felmérés során most is elmondták véleményüket arról, hogy mi várható az év hátralévő részében a hazai lakáspiacon.
Vajon mitől függ, hogy egy lakás ára felfelé vagy lefelé tart? Miért értékelődik fel az egyik környék, és válik egyre olcsóbbá egy másik? Ezek a kérdések sokkal összetettebbek annál, hogy egy-egy szóval válaszoljunk rájuk, de közelebb kerülünk a megoldáshoz ha elkezdjük összegyűjteni azokat a tényezőket, amelyek biztosan hatással vannak a lakáspiac alakulására.
Ha az emberek többségét megkérdezzük arról, hogy szerintük melyik az ország legdrágább városrésze sokan kapásból rávágják, hogy a Rózsadomb, esetleg a Monopoly kedvelői azt, hogy a Duna-korzó. Noha egyik sem áll messze az igazságtól, a pontos válaszhoz a NAV forgalmi adatait feldolgozó OTP Lakóingatlan Értéktérképet hívtuk segítségül, ami alapján megnéztük, hogy lakásárak szerint melyek voltak 2017-ben az ország legdrágább irányítószámai.
A 90-es évek vége felé kezdtek egyre nagyobb számban Magyarországon is megjelenni a nyugati-európai és amerikai mintára épülő bevásárlóközpontok, amelyek többsége a mai napig magas kihasználtság mellett üzemel. Az alábbiakban a Jones Lang LaSalle elemzése alapján néztük meg, hogy melyek ma Budapest vezető bevásárlóközpontjai, miért nehéz a plázák értékének meghatározása és milyen jövő vár a bevásárlóközpontokra az e-kereskedelem terjedése mellett.
Egyre többen vannak, akik úgy gondolják, hogy a jelenlegi 5 százalékos kedvezményes lakásáfát a mostani formában nem hosszabbítják meg 2019 után, hanem helyette más kedvezmények jöhetnek, sőt több ingatlanpiaci szakértő is úgy véli, legalább 18 százalékra emelhetik majd fel. A Portfolio Ingatlan 2018 első negyedévében is elkészítette - több mint tíz szakértő megkérdezésével - a Lakáspiaci Hangulatfelmérését.
Sokan teszik fel a kérdést, hogy belevágjanak-e egy lakásvásárlásba most, hogy ilyen magasak az árak és ha igen, hol és milyen típusú lakások lesznek azok, amelyek több évtizeden át megőrzik értéküket. A jó hír az, hogy több a lehetőségünk, mint elsőre gondolnánk és sem a típus, sem az elhelyezkedés tekintetében nem kell jelentős kompromisszumokat kötnünk.
Az ingatlanpiacon sokszor méltatlanul kevés szerep jut az ipari és logisztikai ingatlanoknak, jóllehet a raktározás és a logisztika emberek tízezreinek ad munkát, és a kereskedelem egyik alappillérét jelenti. Mi sem bizonyítja ezt jobban, mint hogy a szektorban 2017-ben is egymás után dőltek meg a rekordok. Az üresen álló csarnokok aránya már az első negyedévben 6 százalék alá ment, majd a másodikban 5,5-re csökkent, és a harmadikban sem tudott növekedni. Mindez a rohamosan bővülő online kereskedelemnek is köszönhető, amelynek hatására egyre nő az igény a logisztikai területek iránt.
A lakáspiaci folyamatokat nézve sokan kíváncsiak arra, hogy vajon meddig tarthat a mostani áremelkedés, mikor jöhet el az újabb fordulat ideje. Számíthatunk-e arra, hogy a jövőben újra visszaesnek az árak a néhány évvel ezelőtti szintre, esetleg a mostani ütemben emelkednek majd tovább. Hosszú távú előrejelzést ugyan nehéz adni, de sokat segíthet a lakásvásárlási döntésben az is, ha a szakértők elmondják véleményüket arról, hogy ők mire számítanak a hazai lakáspiacon a következő fél-egy év során.
Növekvő építőipari munkaerőhiány, rekordalacsony hitelkamatok, a lakásáfa körüli bizonytalanság és tovább folytatódó áremelkedés jellemezte 2017-ben a hazai lakáspiacot, év vége előtt egy hónappal pedig bemutatták az eddigi legdrágább lakásprojektet, ahol egyes lakások négyzetméterára közelíti a 3 millió forintot. Az egyre merészebb árak ellenére viszont a vásárlók idén sem tűntek el, sőt kis mértékben nőtt is a számuk. Hogy mi magyarázza az égbe szökő árakat azt a befektetők, az építőipar és az Airbnb szerepén keresztül néztük meg.
Sokak számára okozott meglepetést, amikor 2015 novemberében a TriGranit egy 600 millió eurós vagyonelemet értékesített az amerikai TPG Real Estate részére. A közép-kelet-európai régió egyik legnagyobb ingatlanfejlesztőjének azonban még így is jelentős portfólió maradt a kezében, amit Gránit Pólus néven működtet tovább. A szétválással kapcsolatos kérdésekről, a vállalat új stratégiájáról és a várható fejlesztésekről Demján Sándort, a Gránit Pólus tulajdonosát és Ágházi Gyulát, a cég vezérigazgatóját kérdeztük.
Látványos építkezés kezdődött az Árpád híd metróállomás melletti területen, ahol néhány éven belül egy hatalmas irodakomplexum átadásával bővül a Váci úti irodafolyosó. A beruházó a HB Reavis, aminek ez lesz az eddigi legnagyobb magyarországi fejlesztése. A beruházással kapcsolatos tapasztalatokról és a hazai piac alakulásáról a cég nemrég kinevezett budapesti vezetőjével, Jan Hübnerrel beszélgettünk.
Időről időre készül felmérés arról, hogy mekkora az egyes országokban élők vagyona, vagyis a megtakarításaik és az összes jelentősebb vagyontárgyuk értéke, amelyek legfontosabb tétele általában a saját tulajdonú ingatlan. Magyarországon az egyik legmagasabb a saját tulajdonú lakásban lakók aránya, így nálunk különösen nagy a jelentősége a lakásárak alakulásának az egy főre vagy egy háztartásra jutó vagyon megállapításánál.
A néhány évtizeddel ezelőtti lehetőségekhez képest mára sokkal több információ áll rendelkezésünkre az egyre átláthatóbb lakáspiacról, aminek előnyeit az eladóktól a vevőkig az összes szereplő pozitívumként értékeli. Ennek ellenére érdemes olyan szereplőket is meghallgatni, akik évtizedes nemzetközi tapasztalataiknak köszönhetően teljesen más megközelítéssel fordulnak az ingatlanpiaci folyamatokhoz, mint a lakásvásárlók többsége. Ehhez kínált alkalmat az RICS július 11-i workshopja, ahol Dr. Nassos Manginas beszélt a legfontosabb piaci összefüggésekről, az ingatlanok gazdaságban betöltött szerepéről és a különböző befektetési termékekkel való összehasonlíthatóságukról.
Sokan vannak, akik a mostani lakásárak duplázódását is el tudják képzelni abban az esetben, ha a kedvezményes lakásáfát nem hosszabbítják meg 2019 után. Hogy ez valós veszélyt jelent-e a mostani lakáspiacon, mi várható a következő időszakban az árak, a kereslet vagy a lakáshitelezés terén arról a piac leghitelesebb szereplőit kérdeztük meg, akik több esetben is meglepő válaszokat adtak.
Munkaerőhiány, a kivitelezési költségek emelkedése és a kedvezményes lakásáfa körüli bizonytalanság közepette zajlik a vevőkért folytatott verseny az új építésű lakások piacán. Ha nem jön időben a döntés, akkor kipukkanhat a mostanában meredeken felfelé ívelő lakásépítési kedv, ami azonban az árakra inkább növelő hatással lehet, hiszen az eladó állomány folyamatosan csökkenhet, míg a vásárolni szándékozók száma vélhetően marad. Hogy pontosan hogyan reagálnak a lakásfejlesztők a jelenlegi piaci helyzetre, mik jelentik a legnagyobb kihívásokat és mire számíthatunk a következő időszakban arról Szimler Szabolccsal, az OTP Ingatlan Zrt. ingatlanhasznosítási vezetőjével beszélgettünk.
Az MNB szerint bár vannak túlfűtött szegmensek, még nem alakult ki buborék sem a lakás-, sem a lakáshitelpiacon. A kormány a lakáspiac további élénkülését várja a CSOK ma hatályba lépett könnyítésétől, az ingatlanfejlesztők viszont óriási munkaerőhiánnyal küzdenek, és a lakásárak további emelkedésére számítanak - hangzott el az MKT Közgazdász-vándorgyűlésének mai, pénzügyi szekciójában.
Nem tett jót az elnök reputációjának a háború.
Egyre lelkesebbek az európai hatalmak.
Az Európai Parlament elnökével találkozott az ukrán államfő.
Ez a helyzet a frontvonalon.
A CodeCool programozóiskola két vezetőjével beszélgettünk.
Van egyáltalán ideális mutatószám?
Mire megy vele?
